Felszabadító érzés egy régi ,
de emlékekkel teli úton haladni ismét.
Ismerős minden de a szíved mégse kalimpál már úgy mint akkor ,
dibdobdibdobdibdob.
De mégis olyan kellemes érzés jár át mikor körül nézel és egyben furcsa is.
A hely ugyanaz csak a viszonyok változtak.
De ugyanolyan kellemes az ölelése mint akkor rég.
És ilyenkor ismét rájösz mennyire hiányzik neked.
És tudod jól mégis ,
hogy el kell engedned.
És megérted miért is féltél vissza menni arra a bizonyos helyre.
Most mégis egy ruhadarabot szagolgatsz
és az illata teljesen magával ragad és elcsábít.
Ahányszor megérzed ismét imádod és egyszerűen nem tudsz betelni vele.
Butaság ez az egész ,
ugye te is beismered ?
So we come go in the people life .
2010. március 6., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
nagyon jo drága pussz
VálaszTörlés